2018. július 15., vasárnap

KEDVENC DORAMA-TRÓFEÁINK 1. - A szerződéses kapcsolat

Új bejegyzésemben megpróbálom összeszedni azokat a tipikus elemeket (ha úgy tetszik, kliséket), amelyek számos kedvenc sorozatunk alapját képezik.
Az első cikk a hőn szeretett...

Szerződéses Kapcsolat

Még teljesen újonc voltam a koreai sorozatok terén, amikor összeakadtam a mára már ikonikusnak számító, Ázsia-szerte nagy sikert aratott 2004-es romantikus komédiával, a Full House-zal. Mint sokan tudjuk, az egyébként énekesként debütált Rain és Song Hye Kyo színészi karrierjét is a csillagokba repítette ez a dorama, amelynek történetét egy szintén népszerű manhwa (képregény) ihlette.
Ciki vagy nem, én is imádtam az egyébként teljesen irreális és mai szemmel már hatalmas kliséhalomnak tűnő sztorit, amely arról szólt, hogy a kezdő írópalánta kényszerű házasságra lép az önző és beképzelt színésszel, hogy megtarthassa a szüleitől örökölt házat, a Full House-t. Az akcióról annak rendje és módja szerint írásos szerződés is készül, amely pontokba szedve tartalmazza a felek jogait és kötelezettségeit. És persze mialatt hőseink próbálnak görcsösen ragaszkodni a feltételek  betű szerinti betartásához, felbukkannak a színen a szerelmi riválisok is - nem nehéz kitalálni, hogy zűrzavaros együttélésből mi kerekedik ki a történet végére.

Legalább ekkora hazai és nemzetközi sikert könyvelhetett el a 2006-os Goong, Yoon Eun Hye és Ju Ji Hoon főszereplésével. Ez a sorozat egy alternatív Koreába kalauzol bennünket, amelynek államformája még mindig monarchia, és az ifjú trónörökösnek egy régi egyezség betartása végett egy közrendű lánnyal kell frigyre lépnie, miközben - mondanunk sem kell - a két fiatalnak egészen mások az elképzelései.
Az az igazság, ez a dorama nem tartozik a kedvenceim közé, annak ellenére, hogy Yoon Eun Hye viccesen ügyetlenkedett a királyi udvar pompázatos színfalai között.

Érdekes, hogy a jóval később készült The King 2 Hearts szintén egy hasonló környezetben, egy elképzelt modern koreai királyságban játszódik, ennek hősei, a dél-koreai trónörökös (Lee Seung Gi) és az észak-koreai tábornok lánya (Ha Ji Won) politikai okok miatt kénytelen házasságot kötni.

De a mára klasszikussá vált első koreai hullám további gyöngyszemeket is tartogat ebben a témakörben.
Például a 2003-as 1 Percent of Anything-et, amelyben a multimilliomos cégtulajdonos kiköti végrendeletében, hogy az unokája csak akkor örököl tőle, ha megnyeri a jólelkű, bájos tanárnő szívét, aki korábban önzetlenül a segítségére sietett. Mesébe illő, nem? Mondanom sem kell, hogy a konok kölyöknek igencsak meg kell küzdeni a nyavalyás milliókért.
A sztori viszont annyira tetszett a nézőknek, hogy 2016-ban újra feldolgozták.

Vagy itt van a Hong nővérek klasszikusa, a 2005-ben készült Delightful Girl Choon Hyang. Ebben a doramában két középiskolás kényszerül összeházasodni, miután ország-világ számára kiderül a botrány, hogy együtt töltötték az éjszakát. Ha! Pedig nem is történt semmi "olyan" közöttük.

Nem úgy, mint az ugyanebben az évben készült Wonderful Life-ban, ahol az egyéjszakás kalandnak még nem várt eredménye is lesz. Amikor a malőr kiderül, a fiataloknak muszáj egybe kelniük, hogy apja és anyja is legyen a gyereknek. A konzervatív szülők nem ismernek pardont a kérdésben.

A tajvani Fated to Love You koreai feldolgozásában szintén javarészt az alkohol hatására elkövetett ballépés vezet el odáig, hogy a két főszereplőnek oltár elé kell állnia. Természetesen mire a gyengéd érzelmek kialakulnának, itt is előkerül a boldogságuk útjába álló harmadik, sőt negyedik kerék.

Mint a fentiekből is kiviláglik, legtöbbször a felmenők nyomására és a gyerekek heves tiltakozása ellenére következik be a frigy ezekben a a sorozatokban. A 2004-es Sweet 18 hősnője azonban nagyon is szívesen megy hozzá a családja választottjához. Csakhogy a gondot ebben az esetben az okozza, hogy leányzó még csupán álmodozó tinédzser, aki teljesen éretlen a házasságra.

A 2009-ben forgatott That Fool főszereplői merőben más okból, saját elhatározásból kötnek egy 6 hónapos látszatházasságot. A hősnő híres színésznő, és a botrány, valamint a titkos kapcsolata eltitkolásának céljából köt szerződést azzal a jószívű postással, akit a véletlen hoz az útjába.

Ellentmondásosabb helyzetet teremt a 2015-ös The Man Living in Our House című sorozat főszereplője, aki a hősnő mostohaapjává válik azzal, hogy korábban feleségül vette annak mamáját. A házasság célja az, hogy megmaradjon a családi birtok. Az viszont elég kínos, ha az ember lánya a kezdeti harag és elkeseredés után lassan helytelen érzéseket kezd táplálni a saját mostohaapja iránt, aki ráadásul 3 évvel fiatalabb is nála...

Szintén közös beleegyezéssel köttetik meg a frigy a Marriage Contract (2016) és a My Husband Oh Jak Doo (2018) című sorozatokban. Mind a kettőben Uee a női főszereplő - talán üldözik az ilyen jellegű szerepek? Míg az előbbi dorama melodráma, és a férfi főhős azért hoz ilyen döntést, hogy legalizálhassa a kapcsolatát a beteg édesanyjának szervdonorjával, az utóbbiban az egyedül élő hősnő tulajdonképpen csak a szingliségből adódó előítéleteket és veszélyeket akarja kiküszöbölni egy érzelmektől mentes kapcsolattal.

Hasonlóak a motivációi a 2017-ben készült Because This is My First Life című sorozat főszereplőinek. Mindketten egyedül élő harmincasok, és ki vannak téve a család meg a társadalom nyomásának. Az ismeretségük lakótársakként indul, majd rájönnek, hogy természetük és szokásaik egész jól kiegészítik egymást. Mivel egyikük sem tervez életre szóló kapcsolatot, az az ötletük támad, hogy egy látszatházassággal véget vethetnek a környezetük piszkálódásának.

A My Name is Kim Sam Soon (2005) szereplői nem merészkednek a házasság talajára. A jóképű étteremtulajdonos (Hyun Bin) azért ajánl pénzt a cukrászként dolgozó vénlánynak (Kim Sun Ah) hogy játssza el a barátnőjét, és ezzel elejét vegye az anyja folytonos, nősülésre vonatkozó nyaggatásának. A szerződés egyik legsarkalatosabb pontja, hogy szigorúan tilos egymás iránt romantikus érzelmeket táplálniuk. Ki lehet találni, mi lesz a végeredmény...

Nem teljesen illik a sorba, de végül álljon itt egy példa arra is, hogy a női és a férfi főszereplőt nem csak egy szerződés vagy a család akarata boronálhat össze. Hanem például egy varázstárgy is. A Hwajugi című természetfeletti sorozatban nem jegygyűrű, hanem egy mágikus karperec köt össze két teremtményt: egy emberi lényt és egy démont. Persze az egész történet alapkérdése, hogy egy ilyen kapcsolatból származhatnak-e aztán valódi érzelmek, a szó hagyományos értelmében vett házasságról már nem is beszélve?



4 megjegyzés:

  1. Kedves Jackimi!

    Az általad felsoroltak közül sokat láttam - most, hogy említetted a Kim Sam Soont kedvet kaptam hozzá, hogy újra megnézzem! :D

    Az 1%-nak mind a két verziója tetszett és ha a Because This...-t 2-3 résszel rövidebbre készítették volna, ütősebb lenne, bár így is kedvenc.

    Köszönöm a bejegyzést. :]

    VálaszTörlés
  2. A Lie to Me sorozat is szerződésre épül: A főszereplő hölgy azért megy bele a szerződésbe hogy irigyelje a volt barátnője aki lenyúlta annak idején a szerelmét, a gazdag hoteltulajdonos pedig a családi nyomások miatt és üzlet miatt.

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Az a sorozat teljesen kiment a fejemből. Talán mert kétszer is nekifutottam, de egyszer se tudtam végignézni :)

      Törlés