2015. március 25., szerda

SCANDAL: A SHOCKING AND WRONGFUL INCIDENT (Botrány: Egy megrázó és jogtalan incidens) - sorozatismertető és feliratok


Dél-koreai sorozat
Készült: 2013
Műfaj: melodráma, akció, romantikus
Részek száma: 36
Szereplők: 
Kim Jae Won (Wonderful Life, Can You Hear My Heart?, May Queen)
Jo Jae Hyun (Snowman, Damo, Gye Baek, Punch)
Jo Yoon Hee (Snow White, Unexpected You, Nine)
Park Sang Min (Bad Couple, City Hunter, Incarnation of Money)
Shin Eun Kyung (Bad Couple, Flames of Ambition)
Ki Tae Young (Creating Destiny, Royal Family, To the Beautiful You)
Kim Kyu Ri (Loveholic, Sly and Single Again, The King's Face)


Tartalom:

A szöuli olimpia évében történik valami, ami örökre megváltoztatja a nyomozóként dolgozó Ha Myung Geun életét. Bomba robban az átadás előtt álló plázában, és az aláhulló törmelék maga alá temeti óvodás kisfiát. A férfi kideríti, hogy a robbantás hátterében korántsem valami merénylet áll, hanem maga a kivitelezésért felelős építőipari cég elnöke. Azért agyalta ki, hogy elfedje a hanyag munka következményeként létrejött szerkezeti hibákat. Mivel törvényes módon reménytelen igazságot szolgáltatnia, a nyomozó tehetetlen bosszúvágytól vezérelve elrabolja Jang Tae Ha elnök csemetéjét. A gyermek eltűnését hiába jelentik be a rendőrségen, hiába küldi utána Jang Tae Ha az embereit, a volt rendőr ügyesen cselezi ki az üldözőket, és meglép a kisfiúval együtt, majd a sajátjaként nevei fel.
Sok-sok év múlva Eun Joong "apja" nyomdokait követve rendőr pályára lép. Jól is jön neki ez a hivatás, amikor rádöbben, hogy a származása nem olyan tiszta és egyértelmű, mint amilyennek eddig hitte...

Aki könnyű és súlytalan szórakozásra vágyik, szerintem ne válassza a Scandalt. A történet tartalmát jól tükrözi a kicsit hosszúra sikerült cím: már a legelején olyan képsorokat láthatunk, amelyek alaposan próbára teszik az érzékenyebb lelkű nézőket, igaz, a drámai történések arra is jók, hogy felcsigázzák a kíváncsiságot. Ám azért ne gondoljuk, hogy a Scandal kizárólag komor és lehangoló képsorokat tartogat. A feszültséget, a krimibe illő légkört és a felkavaró eseményeket sok helyen feloldja a humor, és vannak nagyon szívmelengető, mindannyiunk számára tanulságos pillanatok is, amelyek miatt érdemes végignézni a 36 részt. Ne feledjük azt sem, hogy Kim Jae Won nagyon jó színész, aki kivételesen jól ábrázolja a válaszút elé kerülő, két különböző világ, két különböző apa között őrlődő fiatalembert. Emiatt is tudunk szurkolni, hogy a sok megpróbáltatás ellenére sikerüljön helyes döntést hoznia, tisztességesnek maradnia, és az út végén talán megtalálnia a lelki békéjét is.

Természetesen a Scandal sem tökéletes sorozat. Talán két dolog róható fel leginkább a hibájául, de mindkettő a jellegzetes koreai sorozatdramaturgiából adódik. Az egyik a "makjang" beütés, vagyis hogy elég sok benne az érzelmi hullámvasút kiváltására alkalmas mozzanat. A másik, hogy kicsit homályos határmezsgyét húz a bűnös és az ártatlan közé, és ennek megfelelően sajátos módon büntet. Mégis, a tartalmas, bár nem túl bárányfelhős-szivárványos mesék kedvelőinek mindenképp tudom ajánlani.
Tetszési indexem: 9/10.

Kérlek, hogy a szabályokat tartsátok be, ez mindannyiunk érdeke:
- Ez egy ingyenes rajongói felirat. Csak magánjellegű felhasználásra!
- Hardsubbolni, más neve alatt terjeszteni tilos, pénzért meg főképp!
- Egyéb letöltőhelyekre, fájl- és videomegosztó oldalakra ne tegyétek ki, sem egészében, sem részleteiben! Ha meg akarjátok osztani valakivel, hivatkozzatok a blogomra.

A felirat addig marad kódolatlan, amíg a fentiek mindenki által be vannak tartva.

1-36. rész

2015. március 15., vasárnap

INTERJÚ biri66-tal

A doramanézők többségének biztosan nem ismeretlen biri66 neve, hiszen a d-addicts oldalán már több éve publikálja a sorozatokhoz készített fordításait, illetve nemrégiben blogot is indított, ahol a feliratok mellett egyéb érdekességekkel is szolgál. Fogadjátok szeretettel a vele készült interjút!



Jackimi: Mikor és hogyan találkoztál először a dél-koreai sorozatokkal?

Biri66: Nem emlékszem pontosan, hogy melyik évben lehetett, de talán 2010-ben láttam A palota ékköve (Dae Jang Geum) c. sorozat sokadik ismétlését a tévében. Rácsodálkoztam arra, hogy mennyire más volt az eddig látott sorozatokhoz képest. Később véletlenül épp akkor kapcsoltam be a tévét vasalás közben, amikor A Silla királyság ékköve (Queen Seondeok) ment. Még az elején járhatott a történet, és nem igazán fogott meg, csalódás volt a másikhoz képest. Egy bizonyos idő elteltével ismét a látókörömbe került, és ekkor már annyira megtetszett, hogy elkezdtem kutatni a neten az előző részei után. Így fedeztem fel egyre több és több koreai sorozatot és filmet, amiket először angol felirattal néztem általában a you tube-on, aztán egy idő után óhatatlanul elvetődtem a d-addicts oldalra.

J: Mit gondolsz, miért van ekkora sikerük a hazájukon kívül, többek között nálunk is?

B: Izgalmas történetek, tanulsággal járó élethelyzetek, érdekfeszítő cselekményszövés, átélt színészi játék, kifejező zene jellemzi ezeket a sorozatokat. A kosztümös alkotások segítségével pedig képet kaphatunk a történelmükről, a hagyományaikról, ami számunkra egy teljesen új, szokatlan világ. A feldolgozásban hangsúlyos szerepet kapnak a színpompás, különleges jelmezek, a csodálatos díszletek, a gyönyörű, változatos táj, meghatározó az egész látványvilág. Manipulatív a felépítése, könnyen függőséget okoz.

J: Mikor és minek a hatására fogalmazódott meg benned, hogy szeretnél feliratokat fordítani?

B: Túl voltam már jó pár angol felirattal nézett sorozaton és több magyar felirathoz is volt szerencsém, amikor 2011 őszén úgy döntöttem, hogy én is megpróbálkozom a fordítással. Nagyon megtetszett az Emperor of the Sea c. sorozat, és arra gondoltam, hogy jó lenne azok számára elérhetővé tenni, akik nem tudnak angolul.

J: Az ismeretségi körödben tudnak-e erről a hobbidról, és ha igen, mit szólnak hozzá?

B: Csak a szűk családom tud róla. Ők pedig kénytelenek elviselni. A legkisebb lányomon kívül (aki 12 éves és kedveli a japán mangákat) hidegen hagyja őket ez a világ. Előfordult már azonban, hogy a Koreai Kulturális Központ szervezésében eljöttek velem filmvetítésre, hangversenyre.

J: Mi alapján választod ki a fordítandó sorozatot?
B: A tartalom és a színészek alapján. Szeretem a fordítás előtt végignézni, hogy jobban átlássam az összefüggéseket. Eddig egyetlenegyszer tettem kivételt a The King's Face c. sorozattal, de azért itt is megvártam hat részt, mire eldöntöttem, hogy belevágok. Ha zsákbamacskát veszek és kiderül, hogy nem tetszik, akkor csak nyögvenyelősen menne a munka, az pedig senkinek nem jó. Számomra elvi kérdés, hogy ha valamit elkezdek, akkor azt be is fejezzem, mert vannak, akik várnak rá.

J: Elárulnád, hogy milyen módszerrel dolgozol? Mennyi időbe telik számodra, mire elkészülsz egy epizóddal?

B: Amikor elkezdtem fordítani, akkor egyszerűen kitöröltem az angol feliratot és beleírtam a fordítást a szövegfájlba. Zsóka javasolta nekem a Subtitle Workshop feliratkezelő programot, amit hamar megkedveltem, mert praktikus és könnyen kezelhető. Egyszerre látom a videót, az angol szöveget és a fordítást, ezen kívül jól lehet vele időzíteni. Ez nagyon fontos nekem, mert én mindent átidőzítek, hogy számomra elfogadható pontosságú legyen. Természetesen használok szótárt, amikor valamilyen idegen kifejezésnek utána kell néznem. Az angol feliratokban gyakran szerepelnek szólások, amiket nevetséges és értelmetlen lenne szó szerint visszaadni. Törekszem arra, hogy kerüljem a magyartalan megfogalmazást, a szóismétlést, a helyesírási hibákat és az elütéseket. 10-20 óra alatt készülök el egy felirattal. Ez persze függ a szöveg hosszától, nehézségétől, műfajától. A mozifilmek eleve másfél-két órásak, a kosztümös alkotásoknál pedig utána kell olvasni a történelmi háttérnek is. Itt a szövegezésre is jobban kell ügyelni, hiszen visszatetsző, ha szleng vagy korban oda nem illő kifejezés kerül bele. A lehetőségekhez mérten próbálom magam tartani az un. "aranyszabályokhoz", vagyis nem írok egy sorba 40 karakternél hosszabb szöveget, illetve egy felirattáblába két sornál többet. Ha túl sok a szöveg, akkor inkább több táblára bontom. A fordítás után jön az átidőzítés (ami elég időigényes és macerás dolog, de én szeretem, ha pontosan jön-megy a felirat), majd a szöveg finomítása, többszöri ellenőrzése, végül egy utolsó összenézés a videóval.

J: Van-e olyan személy a környezetedben, akivel átnézeted a felirataidat, mielőtt publikálod?

B: Most már nincs. A fordításban Zsóka indított el, hasznos technikai tanácsokat kaptam tőle. Az Emperor of the Sea első néhány feliratát még átnézte, de utána egészségügyi okokból nem tudta folytatni.

J: Kipróbáltad-e már, és ha még nem, szeretnél-e valaha társsal vagy csapatban fordítani?

B: Általában magamban dolgozok. Nem vagyok egy könnyű eset, attól tartok, hogy a folyamatos közös munkából csak harag és sértődés lenne. A csapatmunka kényes dolog. Szerintem nem szerencsés, ha túl sokan dolgoznak egy feliraton, mert lehet érezni, hogy nem egységes. Nem irigylem azt, aki ilyenkor arra vállalkozik, hogy összesimítja. Ettől függetlenül előfordult már, hogy együtt munkálkodtam másokkal. A fordítás elején sok segítséget kaptam Zsókától, jómagam pedig mindezt Hunnynak próbáltam visszaadni a Shark 1. részének javításakor. Kimerát sem utasítottam vissza, amikor megkért, hogy fordítsam le a Yaksha utolsó részeit, mert nem volt hozzá olasz felirat, csak angol. Lektoráltam már MekkMesternek és Momokának mozifilm feliratot, nekem pedig Unni2011 volt a segítségemre három kosztümös mozifilm fordításom végső simításainál.

J: Mikor szoktál időt szakítani a fordításra? Vannak-e erre meghatározott napjaid vagy napszakjaid?

B: Ez változó. Amikor éppen ráérek.

J: Melyik munkádra vagy a legbüszkébb és miért?

B: Az Emperor of the Sea c. sorozatra. Mindenképpen emlékezetes marad a számomra, mert ez volt az első munkám, bár az 51 rész lefordításával jó nagy fába vágtam annak idején a fejszémet. A kedvező fogadtatás ösztönözött arra, hogy ne hagyjam abba a fordítást. A The Water Bloom c. doramára is büszke vagyok, mert nem volt hozzá srt, úgyhogy magam időzítettem a 26 rész minden egyes sorát. A videóba égetett szöveg nem volt valami pontos.

J: Ért-e már kellemetlen élmény a fordítási munkáid kapcsán?

B: A legkellemetlenebb az volt, amikor a tiltásom ellenére kerültek fel a sorozat- és mozifilm felirataim reklámokkal nyerészkedő online videó megosztó oldalakra.

J: Mennyire érzed fontosnak a nézői visszajelzéseket, mennyire érdekel a fordításaid fogadtatása?

B: Számomra nagyon fontos a visszajelzés. Az is jólesik, amikor "csak" megköszönik a munkámat, de a leginkább azt szeretem, amikor a fórumokon elbeszélgetünk a látottakról.

J: Melyek azok a dél-koreai sorozatok, amelyek örökre meghatározóak lesznek az életedben?

B: A palota ékköve, Queen Seondeok, Jumong, Emperor of the Sea, Thank You, 49 Days.

J: Nézel-e másfajta sorozatokat is a dél-koreai doramákon kívül?

B: Nem, de ezen változtatni szeretnék. Eddig egyetlen japán sorozatot láttam, a Doctors címűt. A mozifilmek és a rövid tévéjátékok kapcsán azonban már bátrabban elhagyom Koreát. Egyébként soha nem voltam az a sorozatnéző típus. Gyerekkoromban otthon néztem a családdal az éppen aktuális sorozatokat, de mivel már középiskolásként más városba kerültem, ez megszakadt. Felnőttként pedig a Vészhelyzet és a Született feleségek volt képes hosszú időre a tévé elé szegezni.

J: Ha most előre tekintesz az időben, mit mondasz, 5 év múlva is fogsz még sorozatokat fordítani?

B: Nem tudom biztosan. Ha sorozatot nem is, mozifilmeket valószínűleg fogok még fordítani. 

J: Köszönöm az interjút!

2015. február 12., csütörtök

SOROZATISMERTETŐ - Yoona's Street (Yoona utcája)

dél-koreai sorozat
készült: 2014
műfaj: családi, krimi, romantikus vígjáték
részek száma: 50
szereplők: 
Kim Ok Bin (Hanoi Bride, Sword and Flower), 
Lee Hee Joon (The Princess' Man, Wild Romance, Unexpected You) 
Lee Moon Shik (Iljimae, The Duo, Rooftop Prince, Empress Ki), 
Jung Jong Joon (Sweet Spy, Merchant Kim Man Deok), 
Ahn Nae Sang (May Queen, Monstar, Golden Rainbow), 
Kang Shin Hyo (Iris II)

Abban a biztos tudatban írom ezt az ismertetőt, hogy a magyar doramanéző közösség túlnyomó többsége mégcsak nem is hallott a Yoona’s Street-ről, és csupán apró töredéke lesz hajlandó valaha végignézni, még akkor is, ha egyszer készül (esetleg épp általam) magyar felirata. Lehet, hogy ha a jtbc kereskedelmi csatorna helyett valamelyik állami adón ment volna, széles körű promócióval, idolokkal és népszerű színészekkel, jóval nagyobb lett volna a visszhangja, viszont abban teljesen biztos vagyok, hogy ebben az esetben nem tetszett volna feleennyire sem.

Internetes információk szerint egy 1994-es sikersorozat, a Moon of Seoul nyomán született, ugyanannak az írónak a tollából. Nem tudom, hogy az eredeti mennyiben hasonlít a Yoona’s Street-re, de ez a sorozat, így, ahogy van, megállja a helyét. Miközben megvan benne minden, amit a koreai doramákban szeretünk, mégis teljesen egyedi, és a szokásos közhelyekből is maximum egyet-kettőt tudnék rábizonyítani.


Történetünk fő helyszíne egy kis panzióforma szöuli társasház, amely átlagosnak tűnő, viszont cseppet sem közönséges bérlőknek ad otthont. A tulaj egy volt gengszter, aki a második feleségével (egykori bárhosztesszel), valamint a nagylányával és kisfiával él a hagyományos koreai stílusú ház földszintjén. Mellettük a kis szuterént idős bácsika lakja – ki gondolná, hogy valaha rettegett hírű bandavezér volt. A tetőtérben található bódéban a tulaj sógora, kutyatolvaj és drogüzér húzza meg magát. Az emeleten lakó szobafestőnek és feleségének is megvannak a maga kis titkai, akárcsak történetünk címszereplőjének, Yoonának, aki a tehetős idősebb pasasokra vadászó Mi Soon-nal osztja meg albérletét.

Ahogy ebből a felvezetőből sejteni lehet, Yoona nem épp átlagos foglalkozást űz. A 28 éves lány ránézésre ártatlannak tűnik, a kutya sem mondaná meg róla, hogy zsebtolvaj. Pedig nem is akármilyen. Már háromszor járt a rácsok mögött, az apja is zsebtolvaj volt, méghozzá szakmai körökben igen híres és elismert.

A második emeleten van egy harmadik lakás is, csakhogy ennek lakója, az egyedülálló tanárnő nem sok vizet zavar a történetben – ugyanis már az elején váratlanul öngyilkos lesz. Az üressé váló lakást igen nehezen lehet kiadni, így Yoona beajánlja azt a “hajléktalant”, akivel nemrég találkozott, hogy a szokásos bérleti díj feléért kivegye.


Itt kezdődik el tulajdonképp az igazándi történet, ugyanis a “hajléktalan” sem átlagos fickó. A harmincas évei elején járó fiatalember neve Kim Chang Man. Nincs se családja, se lakása, se egyetemi végzettsége, se egzisztenciája, viszont van pozitív személyisége, segítőkész hozzáállása és univerzális tehetsége, ezekkel pedig pár nap alatt észrevétlenül nélkülözhetetlenné válik a lakók számára. A beköltözésével lassú változási folyamat indul, ami mindenkit akarva-akaratlanul a jó irányba terel. Csupán egyvalaki van, aki kitartóan ellenáll: a keményfejű, megszelidíthetetlen Yoona. Márpedig a makacsságban méltó ellenfélre akad, mert ahogy az lenni szokott, Chang Mant a legnagyobb kihívás ösztönzi leginkább – eltökélt szándéka, hogy "megjavítja" a lányt.

És hogy sikerül-e neki? Elárulom, hogy ez élete legnehezebb feladata, és az egyik legérdekesebb vonulata is az egyébként sokrétű történetnek. Ezalatt mindenkinek alkalma nyílik némi jellemfejlődésre, de a szokásos koreai módival szemben senki sem fordul ki teljesen önmagából. Talán pontosan ez a Yoona’s Street legnagyobb érdeme. Szórakoztató és hihető módon tárja elénk a lakóközösségnek és a velük kapcsolatban lévő emberek az életét, egymáshoz való viszonyát, annyira részletgazdagon, hogy az ember egy idő után azt veszi észre magán, hogy ő is ott él, eszik-iszik, tereget, játszik és veszekszik a ház lakóival.

A színészgárda (köztük számos profi veteránnal) nagyon sokat tesz azért, hogy közelebb kerüljenek hozzánk a kidolgozott karakterek. Yoona például abszolút kedvenc, mert üdítően más, mint a megszokott szorgosan dolgozó, elnyomott Hamupipőke-típus; vagány, önálló, földhözragadt. Mivel az utca nevelte, az öklét is bátran használja, ha kell, és villámgyorsan tud futni. Nem egy ábrándozó típus, nem beszél gügyögő hangon, ruhatárában nincsenek trendi holmik és tűsarkú topánkák, viszont zsebtolvaj körökben van tekintélye, mert számára legfontosabb a lojalitás és betyárbecsület. Természetesen a zord maszk alatt egy rendes lány, csak az érzelmeit nehezen tudja kimutatni.



Chang Man pont az ellentéte: egy idealista becsület bajnoka, ami a szívén, az a száján. Szinte mindenhez ért, a számítógéptől kezdve a taek won do-n és a bojlerszerelésen át az irodalomig. A történet elején szinte a gáncstalan bajnok szerepében tündököl, de később kiderül, hogy messze nem tökéletes ő sem. A segítőkészsége néha a visszájára fordul, és van úgy, hogy mulatságos módon túlcsordul az önbizalma, de megmutatja a kicsinyes, arrogáns és kakaskodó oldalát is. Itt jegyezném meg, mennyire örültem, hogy Lee Hee Joon esélyt kapott ilyen hosszú sorozatban a kibontakozásra. Nemcsak játszani tud, de énekelni is - ezt sem tudtam volna meg soha, ha nincsenek a Yoona’s Street karaoke-jelenetei.

További kedvenceim még a történetben “Balta” bátyó (és a története a hátán lévő elrontott tetoválásról), illetve a két zsebtolvaj, Nam Soo és Yoon Ji, meg a zsaruból átvedlett karaoke-bár tulajdonos, Bong Dal Ho, de a végére az önző lakótársat, Mi Soon-t és a kutyás ahjussi-t is megkedveltem.


Ami érdekes, hogy a sorozatban ugyan felmerülnek komor vagy szomorú témák, mégsem téved át tartósan a melodráma tartományába, mindig marad benne elég könnyedség és humor, ellensúlynak. Végig sikerül egyszerre érdekfeszítőnek és hétköznapinak maradnia, abszurd fordulatok nélkül is. Azt nem tudom, mennyire hitelesen ábrázolja a zsebtolvajok társadalmát, de ahogyan teszi, az külön bájt kölcsönöz az egész meseszövésnek. Határozottan tetszik, ahogy dűlőre jut a konfliktusokkal, mert mindig nagyon emberien, koreai doramához képest szokatlanul egyszerűen, de frappánsan teszi. Ezért is van az, hogy szinte elrepül az 50 rész, és közben a szereplők személyes ismerőseinkké válnak, akiktől nehéz elszakadni. Én legalábbis így voltam vele.
Tetszési indexem: 9/10.